Elérkezett ez is. Csodálatos egy hónap van újra mögöttünk.Hihetetlen számomra még mindig, hogy ez a csöppség mennyi új dolgot tud elsajátítani ilyen rövid idő alatt.
Kezdenem egyből azzal, hogy 22-től reggel 6ig alszik átlagosan.6kor eszik de vissza is alszik utána és legközelebb 10 órakor kelünk. Ugyhogy már kipihent vagyok:) Egyszer megébred amúgy 3 óra körül, de nem enni akar.(hálistennek) Anya hiánya van. Cicit szeretne mindenáron. Bekapni és ráfeküdni utána. Aztán alszik is egyből. Nekem kicsit nehezebb úgy kényelmesen aludni sajnos. Ellenben úgy vagyok vele, hogy majd elhagyja idővel. "Kinövi". Én nem akarom megfosztani ettől sem. Eljön az idő, amikor majd meglesz e nélkül is.
A legcsodálatosabb dolog azonban ebben a hónapban az volt, mikor a kislányom rám mosolygott. Igen. Rám. Másra nehezen, de rám azóta is mindennap, többször, sőt, egyre többször. Ugyhogy már teljesen tudatosan mosolyog a szemünk fénye. Július 2-től hivatalosan is. Van neki a kis mosolya, amiről mellékelek is képet. DE! Van ám neki teli szájú vigyora is. Azt még sajnos nem sikerült lekapni :) ÉS bizony egyszer már kacarászott is. Egyelőre nem gyakorolja, de bízom benne, hogy a jövő hónapban már arról is beszámolhatok. 
Kezdi felfedezni a körülötte lévő dolgokat is egyre jobban. A játékait is figyelgeti már. Van neki babatornáztatója, játszószőnyege, körforgója, pihenőszéke stb. Egyszóval nagyjából már mindent megvettünk, amivel egy 2hónapos babát kis időre is le lehet kötni. Persze apának már megígértem, hogy egyelőre nem lesz több. De mint tudjuk, mindig van valami új dolog. Hiszen folyamatosan nő. Egyre több időt elvan már a járókában is. Van, hogy kifejezetten igényli, hogy letegyük, és nem kíván ölben lenni. A múlt hónapban még nem hittem volna, hogy ez is bekövetkezik ilyen hamar. És mégis.
A fürdésre szeretnék még kitérni pár mondat erejéig. Már nem üvölt. Csendben van, de még nem pancsol. Látszik rajta, hogy tetszik azonban neki. Pislog a csodálatos nagy szemeivel. Várja a történéseket. Apa meg anya együtt fürdetnek még mindig. Ez így is marad persze. Nem kívánunk rajta változtatni.A cumi még mindig nem tartozik a kedvenc játékszerei közé. Sőőőt :) Utálja, mondjuk ki nyugodtan. Néha-néha be lehet csempészni pár percre. Kicsit irigylem azonban azokat a szülőket, akiknek a gyerekük egy pillanat alatt elhallgat cumival a szájában. Jobb esetben be is altatja magát. VISZONT, a mi kicsi lányunk megtalálta a kezét. Imádja szopogatni meg nyalogatni az ujjacskáit. Vagy hát nem csak az ujjacskáit. Előfordul az is, mikor mind a két mancsát tömi be a szájába. Próbálkozik. Egy kétszer már sikerült is elaltatnia magát és megnyugtatnia is. Ilyenkor majdnem a könyökéig lesz nyálas. De neki tetszik és ez a lényeg.
Tanulunk beszélni is, mert sosem lehet elég korán kezdeni. Eddigi szavaink: heló- höló, igen-öen, apa- áöá, anyu-anuuu, nem-ne, hehe-hehe ennyi nagyjából! És a hülyét magától mondja.(hüle)
Ma pedig megkapta a két oltást és voltunk csípőszürésen is. Egy kötelező oltást kapott és egy ajánlottat.( prevenárt) Láz nem jelentkezett. Lábai szépek. Combiba kapta. Álom kórós egésznap. Gondolom az oltásoktól. Csípőszürésen nem találtak semmi eltérőt. Tökéletes minden. Azért visszamegyünk szeptemberben kontrollra, mert a Balázs családban előfordult kötött csípő, így hát megnézik akkor is, mert a hajlama meg van ezek szerint rá.
Apuka is annyira rutinos lett idő közben mindenben. Kiismerte ő is a kislányát. Nem ijed meg annyira a pelenkázástól se, persze még mindig szívesebben hagyja rám ezt a feladatot. Főleg a mai nap után, mivel tetőtől talpig zúdult rám minden a kisasszonyból. Szóval a lényeg, hogy nem panaszkodhatok. Mindenben mellettem, van és segít. Akár nappal, akár éjjel. Szeretem. Kívánni se kívánhatnék jobb társat és apát.
