Pár napja itthon vagyok, már kezdek belejönni, hogy hogyan is kell sok mindent csinálni. Elég bonyolult, főleg azért, mert nem minden rezdülésedet ismerem.
Picit fura lesz majd visszamenni dolgozni, és ismét nem itthon lenni veletek. De még az messze van szerencsére :)
Sok minden történt és történik folyamatosan. Vannak hisztisebb napok és vannak nyugodtabb, menetrend szerinti napok. Persze az éjszakával kapcsolatban nem is lehet panaszunk, átalszod, mint egy jó kislány fél 9 - 9től, reggel 6 - fél 7ig. Csak mi éjszakáztunk most többet és így a reggel 6 fele kelés kicsit erős, ha éjfél körül alszunk el. De akkor is, ez nagyon jó, meg kell dicsérni, és ezt meg is tesszük, minden reggel :) Néha álmosan, de végig mosolygunk, ill. te kialudtan én álmosan.
A visszaalvás már nem olyan, mint pár héttel ezelőtt. Mire is gondolok, eddig ha dolgozni mentem, etetés, aztán visszaaltatás és indulás, 7 és 7:15 között rendszerint. Mint egy menetrendben. Bár pár hete még sötétebb is volt reggelente, most már elég világos, én ezzel is magyaráznám, hogy nem alszol vissza, meg lehet hogy hagyod el ezt a szokást. Most ez 8:00ra módosult, maximum 8:10re, de akkor már sikítás és hiszti van. Persze ez nem azt jelenti, hogy a hiszti = rossz kislány, hanem nyűgös, fáradt és aludni akar, de nem tud magától. Ekkor jön a jól bevált, felvett, porszívó hang file, amit már kívülről tudunk, de tényleg ... mi is el tudunk rá aludni :)).
Talán vasárnap volt, vagy hétfőn, hogy etetés, séta, 8 óra hiszti, hangfal felhangosít, járókába letesz, figyeli, hogy alszik, siker, akkor én is ledőlök a kanapéra, siker ez is, f10-10 fele anya kelt, hogy menjek, aludjak kényelmesen fent, majd foglalkozik veled :) Előfordul az ilyen, fáradtságtól kidőlés, de ezek is egy pillanat alatt megszépülnek, csak mosolyogsz egyet, vagy kacagsz, amit csak nekem és anyunak és akkor minden oké. Kezded kedvelni a babakocsit. Alszol is benne, pedig eddig nem nagyon sikerült. Igazából hordozó, autós ülés, amik mentek, meg persze a bárány felhők, amik néha zebrák néha zsiráfok. (apád hülye néha :) - anya is tudja igen)
Vannak olyan ébredések, és kicsit ez mosolyogtató is, amikor csak nyekeregsz és aztán egyre hangosabban, de azt azért nem várjuk meg míg üvöltés vagy sírásba torkollik, reggel van ez 10-15 perc hosszan. De van jobb is, amikor az egyik pillanatban csend, semmi mocorgás se, aztán teljes hangerővel sírsz. De ami már tényleg az emberi fülnek is fájogat. No és erre ébredni, maga a .... :)
Bár most elég sok apró negatívumot írtam, akkor most jöjjenek a jobbnál jobb pozitív dolgok még.
Van új hintaszéked, bár nem ülsz benne, és még nem élvezed, de ez is be fog érni mint a híd (játékhíd). Ami épp ma érett be, de alig 1 hónapos voltál mikor megvettük. Nem nagyon érdekelt, sőt nem is kaptál a dolgok után, amik csörögnek-zörögnek. Nem érted el, nem kapálóztál, nem mosolyogtál nekik nagyon. De ma legalább 20 percig néztünk és mindent, amit lehet csináltál. Az átfordulás hiányzott már csak. Például azért nem mentem le a fényképezőért, hogy le ne maradjak valamiről.
Lehet, hogy kicsit, túl van archiválva a születésed óta eltelt idő, de ez van :) fényképek, kis videók, hangfelvételek készülgetnek folyamatosan :) Remélem, majd nem tartasz minket őrültnek.
Ma megkóstoltál kis alma levet is, de mintha éjszakánként ezt etetné veled valaki, semmi furcsa arc, csak cuppogás. A cuppogás ami nagyon jó. Ahogy anyud írta, a kezedet cuppogod. Igen, akkor minden rendben, jelenleg ezt jelenti.
Az én egyik fa játékomat is nagyon megkedvelted, egyszerű, semmi csili-vili, szerintem az ilyen egyszerű dolgok sokkal jobban bejönnek a gyerekeknek.
De a legjobb, amit vehettünk neked, az a forgód. Ami biztos, hogy mi a dallamát egyre jobban kedveljük, magunkba is dúdoljuk, annyiszor hallottuk, de te is persze. Minden reggel gagyogsz, nevetsz, rötyögsz, sikítasz nekik, és teljesen leköt, a három állat ami ott forog, abból kettő tuti befutó, a zebra és a zsiráf. Erről is van kép ám :)
És a pancsolás! Azt is egyre jobban kedveled. Néha persze nem, de akkor a fáradtság és az éhség az nagy úr, meg mikor a pocakod szól, hogy éhes, na akkor mindent félbe kell hagyni ám! :)
De most egy Szentendrén készült képet teszek be, „Mindketten megesszük a kezed” avagy „A nyammogás” címmel, és anyud kedvenc új rucija, ill. neki a kedvenc de a tied:)
És az "apu apu apu" vagy "aphuuu" (másodikat bubérokat fújva kell mondani), mindenkinek, forgónak, nekem, anyunak, ha fáj valami nagyon és valami igazán megnyugatót akarsz mondani akkor is. Kiváncsian várom, amikor már tudatosan is tudod mi ez a szó :)
